Sétálók és bringázók kapják meg egy hónapra a pesti alsó rakpart legszebb részét
Egy hónapig pihenőparttá alakul a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasza. Padok, párakapuk, programok várják a közönséget.
A kiköltözőktől, a tüntetéseken át a balesetekig - mutatunk rengeteg soha nem látott térképet a 150 éves Budapestről
Ötven térképet készített az Átló csapata az idén 150 éves Budapestről. Ezeken ott vannak a főváros fizikai adottságai, az emberi tevékenységek, de a város múltja, jelene és lehetséges jövője is.
Születésnapi nagytakarítást kap Budapest
A főváros pénteken ünnepli egyesítésének 150. évfordulóját, az önkormányzati cégek civilekkel együtt takarítanak.
Tényleg eleve reménytelen, hogy megszűnjön a főváros-vidék ellentét? Budapest 150
Miként vált egy 200 ezres településből alig két generáció alatt több mint egymilliós, befogadó világváros, ahol nem lehetett nem toleránsnak lenni? Mi adta Budapest nemzeti vonzerejét, mi táplálja a Budapest-tudatot, és hogyan alakult ki a főváros és a vidék közötti, sokszor áthidalhatatlannak tűnő ellentét? Erről is beszélgettünk Buza Péter író-újságíró művelődéstörténésszel, aki azt is elárulta, miért nem nőtt Budapesttel együtt a többi magyar város. Fővárosi nagyinterjú a főváros 150. születésnapjára.
Min csodálkozna legjobban egy 1873-ban élt budapesti polgár, ha ma megmutatnánk neki a várost?
1873-ra a magyar anyanyelvűek már épp többségbe kerültek a frissen egyesített Budapesten, közel jártunk ahhoz, hogy megépüljön a város huszadik négyemeletes háza, a város lakóinak már majdnem az ötöde értelmiségi munkát végzett. A szomszédos falvak közül pedig, amelyekből később a külső kerületek lettek, többnek a népessége is átlépte az ezer fős álomhatárt. A százötven évvel ezelőtti és a tavalyi népszámlálási számokat kutattuk: megnéztük, mit árultak el az adatok az akkori Budapestről, a város lakóiról, és arról, hogy mennyit változott Budapest 1873 óta.
Időablakok: Budapesti helyek 150 éve és ma - Nagyítás galéria
Mi van meg ma is abból a Budapestből, ami 150 éve éppen csak megalakult? Eltévedne-e az akkori pesti polgár ma a Belvárosban vagy a Duna-parton? Fotóriportereink, Fazekas István és Lakos Gábor Klösz György fotográfus 1873 és 1900 között készült felvételei nyomába eredtek.
És ön mennyire ismeri a várost, ahol él?
Legyél turista a saját városodban - ezzel a jelszóval indultak útnak a hvg újságírói, hogy felfedezzék azt a kerületet, amelyhez valamiért kötődnek. Kerületmustra címmel indult sorozatunkban hetente mutatjuk be a város olyan részeit, amelyek többnyire kimaradtak az úti könyvekből, pedig sokszor ott lenne a helyük.
Rakpart, Zugló, Kőbánya Blues – összegyűjtöttük a legjobb zenéket a 150 éves Budapestről
Ahogy a magyar kultúrának általában, a magyar dalszerzőknek és előadóknak is ihlető forrása Budapest. Táncdal, hiphop, alter, pop – mindenféle stílusban írtak dalt Budapestről.
Parászka Boróka: Budapest, ország helyett ország
Budapest az elveszett, a valamikori, a tán sosemvolt ország fővárosává is lett. Mindenki otthona. Vélemény – Budapest 150. születésnapján.
Budapesti elsők: ön tudja, hol volt a város első kávéháza, bicikliútja, vagy játszótere?
Jól tudjuk Budapest történelméből, mikor indult el a földalatti vagy hogy merre járt az első villamos – de hol volt Budapesten az első kávézó, az első játszótér, vagy épp az első önkiszolgáló bolt? Megnéztük és térképre raktuk azt is, merre volt a város első szállodája, az első mozgólépcső, az első kerékpárút, és sok más olyan dolog, ami nélkül most vagy a történelmünk egy részében nem nagyon lehetett elképzelni a fővárost.
Budapesti fura szerzetek: Podmaniczky Frigyes, a Kockás Báró, aki feltette Európa térképére a magyar fővárost
A XIX. század második felében aligha lehetett úgy főúri társaságot találni Budapesten, hogy abban egy idő után ne tűnt volna fel hórihorgas termetével, császárszakállával, a lehetetlen és egyben jellegzetes pepita öltözékében Podmaniczky Frigyes báró, aki két dolgot szeretett rajongva egész életében: a nőket és a fővárost.
Hatos Pál történész: A szabadelvű Budapestet sem Horthyék, sem a kommunisták nem tudták megváltoztatni
Hogyan győzte le a szabadelvű, liberális főváros a keresztény-nemzeti kurzust a húszas-harmincas években? – erről beszélgettünk Hatos Pál történésszel a főváros születésének 150. évfordulóján. Kiderül, hogyan habzsolta a horthysta elit a szabados Budapest deviánsnak bélyegzett gyönyöreit.
Egy város, sok címlap - A HVG és a 150 éves Budapest
Jövőre lesz 45 éve, hogy megjelent az első HVG, vagyis a hetilap szemtanúja, krónikása volt a most 150 éves Budapest történelme csaknem egyharmadának. Ezek után a legkevésbé sem meglepő, ha a főváros a maga ügyeivel, vitáival, sikereivel, álmaival, és persze lakóival rendre visszatérő szereplője volt a HVG ikonikussá vált címlapjainak. Ezek közül mutatunk be tizenötöt, és köszöntjük ezekkel is a születésnapos fővárost.
Hogyan lett a miénk a nagykörúti 4-es, 6-os villamos, amelyet egyesek állítólag istenként tiszteltek?
Éppen 150 éve jött létre Budapest, pont 140 éve fogant meg a gondolat, hogy villamosok közlekedjenek a Nagykörúton, és most 100 éve, hogy egységesen sárgára festették őket. Az első Siemenstől a mai Combinókig sok minden változott a közel másfél évszázad során, miközben valóságos fogalom lett.
„Az ember nem a ruháját viszi először, ha kitelepítik” – 150 év divat- és várostörténete sűrűsödik a Kiscelli új kiállításában
Hónapokig tartó vadászat egy orkánkabát után, amit az első adandó alkalommal eláztat az eső, Kodály Zoltán inspirálta kollekció, amit Diana hercegnőnek is bemutattak 1990-es ittjártakor, Zichy Sarolta grófnő koronázási ruhája, amit 1916-ban viselt, és egy ananászbőr kabátka, ami mindezekhez képest teljesen futurisztikusnak hat. Hatalmas ívet rajzol fel az elmúlt 150 év divatjáról a Kiscelli Múzeum új kiállítása, amiben a ruhák és tárgyak bőven túlmutatnak önmagukon, hogy Budapest történetéről is meséljenek.
Karácsony Gergely szenvedése hosszú történelmi hagyományt folytat
Az első, 5 millió forintos költségvetéstől a jelenlegi 465 milliárd forintosig – Budapestnek fogantatása óta szinte sose volt elég pénze, és szinte mindig kiszolgáltatott volt a kormánynak.
Tízmilliókkal támogatja a főváros a színházakat, ha Budapestről mutatnak be drámát
Megjelent egy vaskos kötet, amelyben kortárs drámaírók a fővárosról szóló drámái olvashatóak. A főpolgármester-helyettes a bemutatón közölte: van harmincmillió forintjuk arra, hogy be is mutassák ezeket a színdarabokat.
Mi újat lehet még megmutatni Budapestről? – erről is szól a főváros jubileumát ünneplő fotókiállítás
Hogyan látja tizenhárom, különböző életkorú és egyéniségű, más-más karakterű fotográfus a fővárost? Kiderül az Eötvös10 november 26-ig látható kiállításán.
Házőrzőből lelki társ: így változott az elmúlt 150 évben a budapesti kutyatartás
A budapestiek több mint harmada tart valamilyen állatot a háztartásában, a társállatok közül a legnépszerűbbek a kutyák. Megnéztük, az elmúlt másfél században hogyan szabályozták a fővárosi kutyatartást és hogyan változott az ebek szerepe a háztartások életében.
